Halásztelki Üdülõ és Horgászegyesület
SZARVAS

1. A holtág elhelyezkedése

          A holtág Békés megye északnyugati területén található, Szarvas város     külterületén. Magyarországon egyedülálló az itt található több holtágból álló rendszer.

2. A holtág története, kialakulása

 A holtág kialakulása az 1845 előtti időkre tehető. Szabályozás vagy lefűződés útján jött létre, érett kanyarként jellemezhető.

Az egyes holtmedrek a múlt században a szabályozások után „halálra ” voltak ítélve. Abban az időben még nem voltak tapasztalatok a lefűződőtt, vagy átvágott kanyarok hasznosításáról, kezeléséről, így a magukra hagyott, vízutánpótláshoz alig jutó holtmedrek elkezdtek lassan pusztulni, feltöltődni.

A lassú átalakulás folyamata, lépései:

-  fertő

    olyan átalakuló félben lévő tó, amelynek felületén jelentős a vízborítás, de már a vízfelszín alatt nagy tömegű növényzet él, ami elősegíti a feltöltődést.

-  mocsár

olyan vizenyős terület, amelynek felületén a szabad vízfelületek már kisebb területeket foglalnak el, mint a növényzet által állandó jelleggel borított területek.

-  láp

a feltöltődött valamikori tó felületének túlnyomó részét állandóan növényzet borítja, vízfelület már csak itt-ott található.

-  turján

ez az állapot már inkább növénytársulásnak nevezhető, csupán kisebb tocsogók formájában van jelen a víz (főként nagyobb csapadék hatására)

Ez a folyamat tulajdonképpen természetesnek tekinthető, mert a korábban lefűződött kanyarok is ezt az átalakulást követték addig is. A korábban keletkezett holtágak jelenleg különböző állapotban találhatók, ezeket igyekezni kell megőrizni, mert a különböző fokozatok óriási természetvédelmi értéket képviselnek.

A Nagyfoki holtág egy természetes patkóból keletkezett, majd 1990-ben jelentős mennyiségű iszap került kitermelésre, ezért mesterséges víztérként kell kezelni. A kialakítás kotróval történt, mely során az agyagrétegig került kimélyítésre a meder. A kotrás során 2,5 méter mélységű meder került egységesen kialakításra, ami 82 méter Balti tenger feletti  vízszintet jelent.

 3. Jellegzetességei

Élővizektől elkülönült védett víztérként kell kezelni. A holtág vízutánpótlása a Körös folyóból történik, illetve annak egy hullámtéri holtágából. 1984-ben  Üzemelési szabályzat lett a tóra kiadva, amely még a Dózsa MgTsz részére készült. A holtágba bekerülő szennyeződések megelőzése érdekében minimalizálni kell a vízgyűjtőjét.

A vízterület funkciói:

1., Belvíztározás

2., Fakadóvíz befogadás

3., Vízutánpótlás a Szarvas-Békésszentandrási holtágba

4., Üdülés, vízi sport lehetőségének biztosítása

A holtág csaknem teljesen körül van parcellázva, és még a meder is a tulajdonosok birtoka (közös és oszthatatlan részként). A tulajdonosok egy része üdülőegyesületet alakított, amelynek létszáma folyamatosan bővül. A tagok meghatalmazták az egyesületet, hogy az szerezze meg a tóra a Vízjogi engedélyt. A mindenkori elnökség bír a joggyakorlattal, és a kötelességgyakorlattal.