Halásztelki Üdülõ és Horgászegyesület
SZARVAS

4. A holtág vízgyűjtő területe, és a lefolyást biztosító csatornák:

A belső patkónál található területen mezőgazdasági termelés folyik, és mivel ennek a területnek ez az egyetlen lefolyási lehetősége, ezért nincs más lehetőség, mint az innen érkező vizeket be kell fogadni a holtágba. Azonban van lehetőség arra, hogy ha az innen érkező vizeknek a vízminősége nem megfelelő, akkor a befogadástól el lehet zárkózni, és addig visszatartani ezeket a vizeket, amíg a tisztaságuk megfelelő lesz (a biológiai tisztítás lezajlik). A patkó külső ívén érkezik a holtágba a Nagyfoki- Zárt csatorna (a 300-as folyóméternél).  

A holtágat érinti a Gyékényesi csatorna, ennek vizét azonban a Malomzugi csatorna elszállítja, és a holtággal nem lép kapcsolatba. A Nagyfoki holtágnak van egy másik (mostanában ki nem használt) lehetősége: a Malomzugi- décsipusztai csarorna a holtágból Q= 750 l/s-os vízhozammal a Szarvas-Békésszentandrási holtágba vízbetáplálási lehetőséggel bír, de ez a vízhozam csak maximális leeresztési vízhozam, ugyanis a betáplálás során a felső határ 500 l/s, nincs kiépítve nagyobb kapacitásra.  

5. Vízminőség vizsgálata:

Szarvason történik a Haki laboratóriumában. Ennek folytán vizsgálják a befolyó víz minőségét, és ha az bármilyen szempontból nem megfelelő, akkor a víz beengedése megtagadható. Ez a megkért Vízjogi engedélyben is le van fektetve. 

Mivel a holtág partjain parcellák vannak, a terület horgászati hasznosításban van. Horgászati célból igen értékes a vízterület, ugyanis sokkal kiegyensúlyozottabb zsákmányolási lehetőségek adódnak, mint egy természetes vízfolyás esetén.

Közvetlen közelében természetvédelmi terület van, ami miatt a környezetkárosításra, zavarásra fokozottan figyelni kell.

 A terület besorolását tekintve zártkerteknek minősül, de rövid távú célként szerepel az üdülőterület besorolás megszerzése. A holtág körül szilárd burkolatú út található (amely a holtágtól mintegy 50 méterre van), amelynek mindkét oldalán telkek találhatók. A holtágon körben elektromos légvezeték található, biztosítva az üdülőtelkek elektromos áram ellátását.

Ezek a telkek vízpartiak, és nem vízpartiak (nem azonos elbírálás alatt vannak). A holtág természetesen mentett oldalon található (mint a körösi holtágak nagy része). Területe körülbelül 24.75 hektár, átlagos szélessége 60-80 méter között mozog.  

6. A holtág állapota 

A holtág állapotának felmérése:

A mérés során 18 darab keresztszelvény lett felvéve, rögzítve kitűző karókkal (ezek segítségével a későbbi mérések lehetősége adott, így idővel összehasonlító adatsor is rendelkezésre áll a partok, és a meder változásairól). Mivel a holtág 1990-ben teljesen leeresztett állapotban ki lett kotorva (egészen az agyagrétegig), ezért tulajdonképpen mintakeresztszelvényekhez kellett hasonlítani a mérési eredményeket. A kotrás során 2.5 métermélységig lett kikotorva meder, alakja nagyjából csésze szelvény. Növényzettel való borítottsága csekélynek nevezhető, ami a partvédelem szempontjából általában előnytelen.  A mérés a tápvíz bevezetésétől kezdődött, onnan távolodva történt a szelvények kijelölése, és bemérése. Egyre távolodva a vízbevezetéstől, mind kisebbek lettek az iszapvastagságok (ugyanis a mélységméréssel egy időben az iszapvastagság mérése is zajlott). Ez nem meglepő ugyanis a víz viszonylag nagy sebességgel érkezik a holtágba, majd csendesedve kiülepszik belőle a lebegtetett hordalék, és ahogy növekszik a bevezetéstől a távolság, egyre csökken a víz hordalékmennyisége is. Mivel a leeresztő műtárgy nem a holtág másik végén van, létrejött egy olyan szakasz is, ahol nincs átfolyó vízmozgás, de a mérések szerint itt is csupán átlagos az iszap vastagsága (12-15 cm). A szélső iszap értékek 25 és 6 cm között mozogtak. A keresztszelvény mérésekor  60- 80 méter szélességek lettek mérve. Nagyobb magassági egyenetlenségek nincsenek benne, ami annak is köszönhető, hogy a meder kialakítása gyakorlatilag száraz körülmények között történt, tehát a pontosság tartható volt. Arra kell törekedni, hogy a meglévő iszapmennyiség a mederben ne növekedjen (jelentősen), mert sajnos a térségben rengeteg intő példa van erre nézve (elég csak a Szarvasi – Békésszentandrási holtágat tekinteni, ahol 40-50 cm vastag iszap található, fürdésre teljesen alkalmatlanná vált, minden nyáron vízvirágzás, és vízinövény túlburjánzás figyelhető meg). A felmérés során megállapításra került a partok eróziója. Ezt meg kell állítani különböző módszerekkel (ezekről később még lesz szó). Érdekesség, hogy nemcsak a homorú, hanem a domború oldalon is jelentkezett ez a jelenség. A kanyarok külső ívein ismét kialakultak a meredek partoldalak, mintha a víz folyó lenne (bár nem olyan mélységekkel). Így is jelentős ezen partok meredeksége, ami ellen tenni kell (partvédelem, növényzet megtelepedését segítő lépések).

Egy másik jelenség  a partokból bemosódott anyag, ami a mederben áll meg, állandóan töltve azt. Ennek megakadályozására környezetbe illő módszert kell kidolgozni. 

A Szarvasi Halásztelki holtág esetében a mederszabályozás, és a partszabályozás már megtörtént 1990-ben. Az azóta eltelt időben a mederszabályozás által létrehozott fenékszint lényegesen nem változott, eredménye jónak mondható, míg a partszabályozás kívánnivalókat hagy maga után. Éppen ezért ezt újra el kell végezni, lehetőleg természetbe illő módon. A partszabályozás, illetve védelem a szélerózió elleni védekezés részeként kerül tárgyalásra. A vízszint, és vízminőség szabályozás is megtörtént, ehhez csak a megfelelő üzemrendet kellett kidolgozni.