Halásztelki Üdülõ és Horgászegyesület
SZARVAS

7. A holtág vízháztartási elemeinek  jellemzői 

A területen az éves csapadékösszeg 550 mm, ez azt is mutatja, hogy a  holtág Magyarország egyik legcsapadékszegényebb területén  található. Ebből az is következik, hogy a területen az öntözés kiszolgálása is egy funkció lehetne, de egyelőre erre nincs igény a környékbeli termelők körében. A holtágból öntözés céljára igénybe vehető  vízhozam 480 l/s (ez a betáplálás maximális értéke, a párolgás okozta veszteség pótlása után).
Napsütéses órák száma 2050 óra évente, ami a kevés csapadékkal párosulva sajátos klímát hoz létre .
A felhőborítottság mértéke eléri a 60 %-ot.
Uralkodó szélirány: észak, északkelet (sajnos a holtág alakja bármilyen irányú szél esetén nagy meghajtási hosszat tesz lehetővé az egyes részeken).    
A párolgás meghatározása a szarvasi állomás kád párolgásmérőjének adatainak felhasználásával történt. Az átszámításnál a Balaton kád-tó együtthatói kerültek felhasználásra.
A mért adatok szerint 706 mm az évi átlagos párolgás mértéke. Ennek az értéknek 90%-a esik az április-szeptember időszakra (amikor a holtágon rendszeres a vízbetáplálás). Ez az időszak 6 hónap, és az ez alatt mérhető párolgás 635 mm. (Párolgásmérő kád esetében).
A Balatonon az adott időszak együtthatói 0,94-1,46 között változtak (ez annak köszönhető, hogy a tóban jóval nagyobb a víztömeg, nem reagál olyan élénken a külső behatásokra, mint a kád kisebb vízmennyisége).
Rendelkezésre álltak adatok az egyes hónapokról, arra nézve, hogy milyen arányban részesednek az éves párolgásból. Ez adta a számításnál a súlyt.
A számítás során a kád-tó együttható értéke 1,18-ra jött ki, így a tényleges párolgás 750 mm-re tehető (635mm*1,18).
A holtág területe 24,75 hektár.
A nyári üzemállapot alatt elpárolgott víz mennyisége:

0,75 m*247500 m2=185625 m3

Ez a mennyiség párolgási veszteségként jelentkezik, amit be kell kalkulálni az üzemrendbe. Természetesen az ezalatt hulló csapadék az ellenkező irányba tolja el az egyenleget (és a hozzáfolyás is). Ezek mennyisége:
-     
Csapadék ebben az időszakban hozzávetőleg 200 mm (az éves csapadékösszeg 500 mm körül mozog)
-     
A hozzáfolyás értéke nehezen állapítható meg a csapadékosság határozza meg.
A párolgás átlagos értéke 4,2 mm /nap.
Kijelenthető, hogy a meleg napokon is csupán 5 mm körüli a párolgás, ezért elég a heti egyszeri vízpótlás (vízminőségi okok indokolhatják a sűrűbb frissítést).
A holtág területe alapján kijelenthető, hogy a heti vízbetáplálás során  mozgatott vízmennyiség (247500 m2* 0,035 m = 8662 m3, ami a betáplálás kapacitását

(0,5 m3/s) tekintve 8662 m3/0,5 m3/s = 5 óra alatt teljesíthető 

8. Jelenlegi állapotot veszélyeztető források

8.1 Szél által okozott károk

Kétféle károkozásról beszélhetünk. Az egyik, a szél által okozott talajerózió, valamint a  talaj holtágba történő behordása, a másik  a  hullámok elhaboló hatása a partokra. 

8.1.1 Hullámverés

A hullámok kialakulásában jelentős szerepet játszik a meder fekvése az uralkodó szélirányhoz képest (meghajtási hossz kialakulása), valamint a terület fásításának mértéke (ez utóbbi mérsékeli a szél sebességét).
A hullámok hatása nagyban függ a partvédelem módjától. Igyekezni kell a védelmet megerősíteni, mert más tényezőn nem lehet változtatni (például a terület fekvését, valamint a szélirányt), ezért csak a partvédelem erősítése lehet megoldás.

8.1.2   Talajbehordás a holtág medrébe

A szél másik káros hatása, mert egyrészt a környező területek talaját erodálja, másrészt a medret tölti, annak lassú pusztulását okozva.
A talaj a holtág környékén közepesen érzékeny a szélerózióra, a nagyobb veszélyt nem is a talaj jellege, hanem a fák hiánya okoz nagyobb gondot, a kialakuló nagyobb szélsebességek miatt.
 

8.1.3   A vízterületet használók által okozott károk, veszélyek

Mivel a holtág kezelője a Halásztelki Üdülő és Horgász Egyesület (aminek tagjai kizárólag a terület tulajdonosai közül kerülnek ki), az érdekeltek tájékoztatása ezen a szerveződésen keresztül lehetséges. A tervezett beavatkozások megvalósulása nagymértékben függ az érdekeltek hozzáállásától is.
A Szarvas, Gyomaendrőd környéki holtágak közül több is agonizál a kedvezőtlen adottságok (vízutánpótlási akadályok, érdekeltek nemtörődömsége) miatt az ilyen helyen található vízparti telkek értéke jelentősen esett. Ha máshogy nem, akkor ezzel az egyszerű gazdasági magyarázattal lehetne a tulajdonosokat kimozdítani az érdektelenségből.
Fontos lenne az is, hogy minden tulajdonos megértse, hogy a holtág nagyon sok élőlénynek biztosít élőhelyet. Az üdülők csupán a pihenésüket töltik a vízparton, addig az ott élő állatok, növényeknek az a közeg maga az élőhely. Ezt meg kell érteni, és törekedni kell a minél kisebb zavarásra.
Meg kell érteniük azt is, hogy a téli csökkentett üzemvízszintnek üzemeltetési okai vannak (többen energiapazarlásnak tartják).
Sajnos gyakori a meglévő növényzet pusztítása (főként a nádasoké), amivel a halak madarak élőhelye szűkül be, a partvédelmet pedig még ott is lehetetlenné teszik, ahol az még működne beavatkozás nélkül is.
A vízen bármilyen létesítményt készíteni csak az illetékes Vízügyi Igazgatóság (Kövizig) engedélyével lehet (vízjogi engedélyezés).
A vízi közlekedés tekintetében a legfontosabb, hogy a víz tisztasága, nyugalma érdekében a belsőégésű (robbanómotoros) meghajtású csónakok használat nem engedélyezett.
Ajánlott viszont az elektromos motorral hajtott csónak. A holtág viszonyainak tökéletesen megfelel, hangja gyakorlatilag nincs, nem képes nagy sebességre. Ez megfelel itt, ugyanis nincsenek nagy, széles vízfelületek, ahol a vihar elől esetleg a minél gyorsabb kikötőbe érés miatt javasolt az erősebb motor.
És ajánlott természetesen az evezős csónak, mint a legkörnyezetkímélőbb közlekedési mód.
A holtág üdülési, és horgászcélokat is szolgál. Természetes, hogy a tulajdonosok azt szeretnék, hogy megfelelő minőségű, és mennyiségű halat foghassanak.