Halásztelki Üdülõ és Horgászegyesület
SZARVAS

Az iszap szerepe élővizekben.

Vízminőségi kérdésekben kulcsfontosságú az iszap állapota. Mivel a holtágban humuszos az altalaj (nem homokos, mint egyes tavakban), ezért jó a halak növekedési erélye.
Az iszap a szerves maradványokból, valamint a hordalékból keletkezik. Általában oxigénben szegény közeg, ezért csak az igénytelenebb alsóbbrendű élőlények lakják. Viszont táplálkozás céljából az összes vegyestáplálkozású hal felkeresi. Azokon a részeken (rézsűk), ahol lehetséges ott érdemes a víz leeresztésével kiszárítani az iszapot a téli időszakban.
Az iszapban található gázok (széndioxid, metán, ammónia, kénhidrogén) légnyomáscsökkenés hatására a vízfelszínre emelkedhetnek, és az iszap tetején található algaréteget maguk előtt tolják. Ez az algaréteg szinte hermetikusan elzárja a vízfelszínt, nem engedi az alatta lévő káros gázokat a légköbe kiszellőzni, emiatt pedig bekövetkezik a mérgezés. 

A vízminőség-védelem három részből tevődik össze:

- a vízminőség rendszeres vizsgálata, 
- kiértékelése, és 
- szabványok szerinti minősítése

        Oxigénbevitel, mely több módon is lehetséges:
- meglévő műtárgyak felhasználása levegőztetésre (ehhez bukóél szükségeltetik). Ez a lehetőség a holtágon nem áll rendelkezésre.
- a leginkább elképzelhető módszer a szivattyúkkal létrehozott vízsugár, amely megnövelve a levegővel érintkező vízfelületet, jelentős oxigéntöbbletet eredményez. Több tavon is alkalmazott módszer főleg a nagy nyári melegek idején, főként a halak oxigénigényének kielégítésre. Csupán néhány szivattyú beszerzése szükséges hozzá, akár a Vizigtől is, mert a kritikus időben (mikor az alkalmazására szükség lenne, a belvízszivattyúk nincsenek használva). Mivel a holtág körül az áramellátás megoldott, nem túl nagy költségek melett üzemeltethetők a szivattyúk, mivel csupán napi néhány órát kellene üzemeltetni (és csak a legmelegebb napokon).
- harmadik lehetőség lenne a levegőbefúvás különböző berendezésekkel, de ez nagy beruházási költségekkel járna.
Oxigénhiány okozta tünetek
Oxigénhiány fellépése ugyan nem mérgezés csak hatására alakul ki, de érdemes itt említeni a hatását. Szélsőséges esetben fulladásos pusztulás következik be, bódult, rendezetlen mozgás után A halak először a felszínre emelkednek, és a légköri oxigént próbálják hasznosítani (pipálnak a halak). Nem szabad ezt a jelenséget összetéveszteni azzal, amikor a halak a dús planktonmezőt habzsolják.
Ha a holtágon megvalósul az elképzelt levegőztetés, akkor az oxigénhiány kialakulásának lehetősége jelentősen lecsökken, ha mégis kialakul, akkor pedig könnyen észlelhető lesz, mert a halak a levegőztetőhöz fognak gyűlni. 

        Mérgezések, szennyezések megítélését könnyítő jelek:
- 
ha a kagylók, kopoltyúval lélegző rovarlárvák, ebihalak pusztulnak, oxigénhiány áll fenn. Ha ezzel egyidőben a levegőből lélegző rovarok, szúnyogok életben maradnak, akkor bizonyos az oxigénhiány.
-  
ha a békák a vízbe ugrálnak nincs szó szennyezésről (ha ilyenkor észlelünk halpusztulást, akkor azt valószínűleg valamilyen betegség okozta.
-  
mérgezés veszélye bizonyosodik be abban az  esetben, ha télen a kivágott léken menekülnek ki a rovarok, és a halak is nagyszámban a lék köré gyűlnek. 

        Intézkedések mérgezés, szennyezés észlelésekor:

-  
értesíteni kell az illetékes környezetvédelmi hatóságot (Körös vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség, Gyula), valamint a természetvédelmi hatóságot (Körös-Maros vidéki Természetvédelmi Igazgatóság, Szarvas), valamint a Szarvasi Halásztelki Üdülő,-és Horgászegyesületet (mint a víz kezelőjét)
-  
gondoskodni kell az elpusztult tetemek összeszedéséről, elhelyezéséről (itt figyelni kell a fertőzésveszélyre, és a szakszerű megsemmisítésre, semmiképpen nem ajánlott a tetemek elföldelése)
- 
igyekezni kell a mérgezés, szennyezés pontos helyét kideríteni, mennyiségét meghatározni, és ha további veszély is fenn áll, azt megszüntetni.